Mi segíthet az allergiásokon?
2023.04.27 - Balatonica
Szimulációk szerint akár 20 év múlva 33 millióról 77 millióra nőhet Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Mi okozza ezt a változást? Van-e bármi, ami segíthet megtörni vagy legalább lassítani a negatív tendenciát?
A NAPHÍRE osztotta meg Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkét a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálról. A cikk a klímaváltozás parlagfű- és pollenszezonra gyakorolt hatásait vizsgálja és arra jut, hogy az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
A meteorológus felidézte, hogy idén enyhe tél volt, így már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Emellett a vegetációs időszak hossza is ki fog tolódni a magasabb hőmérsékleti értékek miatt (az az időszak, amely alatt a növények aktív anyagcserét folytatnak, zöld hajtást, lombot fejlesztenek, termést hoznak; fák esetében például lombhullásig tart).
Kis Anna rámutatott továbbá, hogy a magasabb szén-dioxid-koncentráció pedig nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növények fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhatnak, ami több pollent tud kibocsátani. Emellett az éghajlatváltozás az invazív (idegenhonos) fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak. Kitért arra is, hogy a klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. A penész pedig asztmát okozhat, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.
Szimulációk szerint 2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma, ami az egészségügyi kockázatok mellett nyilván további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak. Hogyan lehet jobban védekezni? Egyénileg hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések nyomon követése, maszk viselése, a közlekedési útvonalunk megváltoztatása csökkentve az allergéneknek való kitettséget. Ha más nem segít, ebben az időszakban a benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció) is enyhíthet a tüneteken. Globálisan a szén-dioxid-koncentráció csökkentése a cél: a klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.
Érdemes böngészni az egészségügyi portálok és fórumok ötleteléseit, mert teljesen egyénre szabott, hogy kinek melyik praktika válik be végül, sajnos nincs tuti recept. Vannak, akik a zöld teára esküsznek, mások a fokhagymára, megint mások az otthonuk páratartalmát szabályozzák vagy a kültéri öltözetükben tudatosak. Sokan hisznek a természetes gyógymódokban, például a gyömbér, a kurkuma, a citrusfélék, az olajos halak koncentrált fogyasztásában. Ezzel párhuzamosan nemzetközi vizsgálatok a stressz fokozódására, a testmozgás és az alvás hiányára vezetik vissza az okokat. Ha tetszik, ha nem, az allergiát egyre több ember fogja saját problémaként kezelni, de így legalább megnő az esélye annak is, hogy a többség érdekelt lesz a környezeti hatások mérséklésében.
Forrás: NAPHÍRE, Fotó: Unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> TILOS KIFOGNI EZEKET A RAGADOZÓHALAKAT
>> MELYIK GYÓGYTEÁT IGYUK MEGFÁZÁS ELLEN?
