Hogy néz ki egy római kori mérföldkő?
2025.07.27 - Balatonica

Hébe-hóba hallunk róla, hogy a rómaiak is mennyire élvezték a Balaton nyújtotta rekreációs előnyöket. Lássuk be, régen volt már a Kr. u. 1. és 4. század közötti időszak, amikor is Pannonia provincia részeként nagy élet volt a Lacus Pelso tó körül. Mindebből a keszthelyi Balaton Múzeum tud mutatni a legtöbbet, úgymint az alábbi 1800 éves mérföldkövet.
Az első mérföldköveket a Kr. u. II. században állították Pannóniában. A mérföldköveket útépítések illetve útjavítások alkalmával vagy pusztán propaganda célból állították. A mérföldszámításnak két rendszere alakult ki: a nulla pontot számíthatták légiótáboroktól vagy városoktól (1 római mérföld körülbelül 1482 méter).
Macrinus és Diadumenianus császárok uralkodása alatt (Kr. u. 215–217) Aquincumtól (mai Óbuda) kb. 69 kilométerre felállított mérföldkő (középen). A mérföldkő a Festetics család Szakaszatszentmártoni uradalmából került Keszthelyre. Feliratát több helyen leverték, mivel a mérföldkövön szereplő császárokat haláluk után damnatio memoriae-val, azaz az »emlékezetből való kitörléssel« sújtották.
Más római kori látnivalók a Balatonnál:
Balácapuszta (Tátika – Nemesvámos): A legjelentősebb római kori villa rustica Magyarországon. Részben feltárt római kori gazdasági központ, gyönyörű mozaikpadlókkal, fürdőépületekkel. A látogatóközpontban makettek, interaktív kiállítások is segítenek megérteni a római életmódot.
Valcum erőd (Fenékpuszta): A Balaton nyugati csücskében található római erődítmény, amely a 4. században kiemelkedő szerepet játszott a limes (szárazföldi határvonal) védelmében. Falai ma is részben láthatók. Időnként régészeti feltárások, kutatások zajlanak, és folyamatban van egy komplex régészeti bemutatóhely kialakítása.
Forrás: Balaton Múzeum, Fotó: unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> Elektromosautó-töltőállomások a Balaton körül
>> 1 éves az új Sió-zsilip: A Sió-csatorna története a rómaiaktól napjainkig