Egy különleges erdei ragadozó lett az Év Rovara
2025.12.27 - Balatonica
Lezárult az Év Rovara 2026-os szavazás: a közönség döntése alapján a párducfoltos hangyaleső nyerte el az elismerést. Az eredményt a Magyar Rovartani Társaság tette közzé közösségi oldalán, miután a voksolás során három, faodvakhoz kötődő rovarfaj közül lehetett választani.
A verseny idei tematikája az idős, odvas fákhoz kapcsolódó élővilágra irányította a figyelmet. A jelölt fajok életük valamely szakaszában szorosan kötődnek ezekhez a különleges mikroélőhelyekhez: itt fejlődnek, táplálkoznak vagy találnak menedéket. Mivel Magyarországon egyre kevesebb az ilyen fa, a kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet megőrzésük fontosságára. A döntőbe a remetebogár, a gyászbagoly és a párducfoltos hangyaleső került be. A szavazatok közel felét, 49,28 százalékát a hangyaleső kapta, így 2026-ban ez a faj viselheti az Év Rovara címet.
A párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus) a hazai hangyalesők közepes termetű képviselője. Hegyes szárnyai kissé hosszabbak a testénél, amelyeket pihenéskor háztetőszerűen összecsukva tart. Nevét az elülső szárny hátsó szegélyén látható jellegzetes, párducmintára emlékeztető foltról kapta, amelyhez további finom mintázati elemek is társulnak. Sárgás testű, hosszú, karcsú lábakkal és enyhén megvastagodó végű csápokkal – összességében kifejezetten dekoratív megjelenésű rovar. Az imágók gyengén repülnek, ugyanakkor erősen vonzza őket a mesterséges fény. Nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, petéiket faodvakba rakják. Fejlődésük egy évig tart: három lárvastádium után bábozódnak. Ragadozó életmódot folytatnak, mind lárva-, mind kifejlett állapotban. A lárvák más rovarok lárváit és imágóit zsákmányolják a faodvakban, és érdekességük, hogy – sok hangyalesővel ellentétben – nem építenek tölcsért, testüket pedig dús szőrzet borítja.
Magyarországon elsősorban természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben, valamint nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő. Előkerült már régi épületek erősen szuvas tetőszerkezeteiből is, ahol a famorzsalék megfelelő élőhelyet biztosított a lárvák számára. Elterjedése Európától egészen Észak-Kínáig húzódik, mégis ritkának számít hazánkban, főként az idős, odvas fák fogyatkozása miatt. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Forrás: sokszinuvidek / hirbalaton, Fotó: wikipedia
KAPCSOLÓDÓ
>> Három karácsonyi halétel az ünnepi asztalra
>> Miért főz újra mindenki lencsét?




