HOME PROGRAMS DJS

DJ Q&A at Night Café: RIZKID


2025.11.17 - Balatonica
rizkid balatonica

Rizkid számára a zene gyerekkortól kezdve természetes közeg és azóta is ugyanez a szenvedély és kíváncsiság viszi előre. Most pedig arról mesél, honnan indult, mi inspirálja, és mit gondol a mai elektronikus színtérről. // For Rizkid, music has been a natural environment since childhood, and the same passion and curiosity continue to drive him today. In this interview, he talks about where he started, what inspires him, and how he sees the current electronic music scene.




Hogy emlékszel vissza az első zenei élményedre?
A legelső zenei hatás az mindenképpen otthonról jön. Mindig szólt valami zene, anyukám Depeche Mode kedvencei, apám izmos lemez gyűjteménye, amivel az egész fal tele volt. De a nagyszüleimnek is akadt bőven, akkoriban alap volt, hogy lemezek vannak, én ezeket imádtam. Még élénken előttem van, amikor századjára mondják el, hogy Misiii, a tűt így tedd rá jól a lemezre. Az, hogy zenével meg zenei háttérrel vagy alapokkal nőttem fel, biztos, hogy meghatározta a továbbiakat.

Hogyan emlékszel vissza az első Dj fellépésedre?
Az még az általános iskolában volt, ahol mi toltuk a suli bulikon a zenét. Volt, hogy faterom profi cuccain, de már a saját kis össze gyűjtögetett zenei repertoárból. Akkor az nekünk nagy flash volt, megízlelni, hogy mekkora dolog, hogy mi nyomjuk, embereknek tetszik, táncolnak, és hogy ez milyen jó. Ritka alkalmak voltak ezek, a kettő között ezerrel készültünk a következőre, arra tisztán emlékszem. Tulajdonképpen ez a rákészülés sem változott meg nagyon.

 

 

Mi az a régi vagy új track, ami mindig meg tudja mozgatni a közönségedet és téged is?
Huhh. Sok van. Talán nincs egyetlen olyan sem viszont, ami biztosan mindenhol, minden napszakban, mindenféle közönségnek meg korosztálynak tutira ugyanakkorát üt. Van egy szép nagy mennyiség mostanra ezekből a régi nagy bombákból, vagy azok átdolgozásaiból, ezekhez örömmel is nyúlok, ha úgy van. Ami nagyon sokszor megy, hogy egyet mondjak azért, az pl a Chaka Khan – Aint Nobody. Vagy 15 féle verzióban meg tempóban megvan. Ha egy-egy ilyen régi nóta felbukkan a szettben jó időben, az aznapi bulika fontos és emlékezetes része lehet. Ha ezek viszont aránytalanul sokszor vannak, pont ellenkezőleg sülhet el. Vagy nem sül el sehogy.
 

Hol és mi volt a legkülönlegesebb helyszín, ahol valaha zenéltél?
Különleges és emlékezetes van azért több is. Most kettő jut eszembe hirtelen, egyik valamelyik metrómegállóban volt a föld alatt. Egy másik meg Ozorán még azelőtt, hogy népszerű lett szélesebb körben, ott valami tisztásszerű placcon löktük, nyár, hőség, természet lágy öle, napfelkelte …. az is isteni volt.

 

 

Van olyan előadó vagy DJ, aki meghatározó inspiráció (volt) számodra?
Nekem az első nagyon nagy hatás az rap volt. Erik B & Rakim. Amikor ez megismertem, teljesen el voltam ájulva. Rakim az egyik legnagyobb MC a mai napig. Amiket mond, abból egy szót nem értettem, de a flow az olyan volt, hogy azonnal megfogott. Vagy a Pete Rock-féle cuccok. Azok az alapok nagyon durvák még most is. A scratch technikákat is lestük és kopiztuk ahol és ahogy csak tudtuk. Az ilyen beateket kerestem-kutattam, és ezeket kevergettem előszőr. Borzasztó nehéz volt ezeket összehalászni, alig volt normális forrás. Volt, hogy vonattal mentünk ki Bécsbe ottani lemezboltokba. Elektronikus zenei első nagy telitalálat az talán Quench-től a Dreams volt, amit Budaitól hallottam először. A kettő között meg az úgy nevezett Fortunás zenei világ volt a wow.

Ki az a Dj és/vagy producer mostanság, akire Te azt mondod, hogy nnna?
Külföldi jó van bőven, de a nevek azért változnak. Legyen mondjuk Franky Rizardo. A Dj pajtásaimat mindenképp ide sorolhatom. Copyzor, MrSon, Nandor Kuti. Az én ízlésemnek hazai viszonylatban ők nagyon adják. Fiatalabbakat ebből az original jellegű Houseból nem nagyon tudok kiemelni. Új ra,pperek közül aki nálam magasan top, az Gently Da Spittah.

Mi az a zenekar, vagy színpadi produkció, hazai és külföldi aki neked most top?
Tök sok jó és igényes produkció van manapság. A Coldplay koncerttől például teljesen eldobtam az agyam. Nekem Azahriah is tetszik kb úgy ahogy van. De egy Dua Lipa is. Ezek nagyon faszán megvannak csinálva, és hát jók is. A dalok is, a show is. A Dj-s produkciókat, amik már szinte koncert élményként vannak tolva meg tálalva, mint mondjuk Anyma, én annyira nem érzem, de a közönség nagy részéről kb elvárás is lett a zenén kívüli sok minden, amik összességében el is veszik a zenéről a hangsúlyt, a látvány, a show, a hókusz-pókusz körítés most fontosabb. Ez egy ilyen korszak. Nekem a hamburger dobálózás Dj-zés közben sem jön be. De megfigyelhető, hogy tömegeknek meg bejön, és háát működik is ahogy láthatjuk. Az ilyesmi már nagyon másról szól, és nem is a zene a lényeg, hanem minden más.

 

 

Hogyan készítesz elő egy szettet: mennyit tervezel meg előre és mennyit improvizálsz?
Mindig készülök mindenre. A végén lesz belőle egy arra az alkalomra dedikált mappa. Ebben mozgolódok a szett elején biztosan, aztán lesz ami lesz. Hagyom, hogy vigyen magával az egész, soha nincs konkrét előre megcsinált playlist. Max rádióműsornál, de ott is inkább úgy, hogy az eleje fejben megvan, aztán megy amerre mennie kell.  
 

Szerinted mi a legfontosabb dolog, amitől egy DJ igazán jó Dj-vé válhat?
Maga a személyiség az egyik legfontosabb. Fontos a jó szelekció, az alázat, az elkötelezettség. Érezni az adott közönséget és közeget. Tulajdonképpen átpréseled magadon a zenét, benne van a szíved, az eszed, mindened. Nem árt tudni úgymond diszkózni és szórakoztatni. És kell egy nagy zenei készlet, amit alaposan ismerni is kell. Talán a lényege ez így együtt.  
 

Mi volt a legfurcsább vagy legemlékezetesebb kérés, amit közönségtől kaptál?
Volt már a pénzbedobálástól a számkérésig minden faszság. Sok Dj-től, így tőlem is, még piát is kértek, mintha pultos lennél. Az utóbbi években még olyanba is simán bele lehet futni, hogy a „kedves” vendég a saját telója playlistjét szeretné berakatni, haha. Érdekes, hogy ilyesmi régen elő nem fordulthatott. Nagyobb volt a Dj-pult szentsége. Egyszerűen nem volt jellemző ez a trollkodás, amit a mai fura világ még ide is behoz. Szerencsém van, hogy ezek a cifra esetek engem azért többnyire elkerültek.

 

 

Hogyan látod a magyar elektronikus zenei szcénát most, és merre tart szerinted?
Megváltozott csomó minden. Régen alap volt, hogy a teljesítmény és a tehetség számított, ma már nem ez az elsődleges. Egyre kevesebb a csapatjáték(os) is. Az egy nagy feladat, hogy te magad meg amit képviselsz, ami mellett kitartasz, azt a kis játszóteret megtaláld ebben a mai világban. Dj-k vagyunk, meszállottak, imádjuk a zenét, embereknek játszunk, meg persze magunknak is. Ez nem változott meg. De szinte minden más teljesen máshogy van, mint ahogy akkor volt, amikor rákattantunk erre. Nagyon komoly szelektorok, sok öreg róka akik hűek és kitartanak a maguk stílusához, és nem szédülnek meg a trendektől, ami pl most mondjuk az afro láz, sokan teljesen kiszorultak a sodrásból, sajnos. Nem kelendő most annyira sem a tehetség, sem a tartalom, de a rutin vagy a jó ízlés sem. Ebben a megváltozott mindenben kell dolgozgatni úgy, hogy számomra (is) élvezetes maradjon. Ami nem tetszik, nem szórakoztat, vagy nem adja annyira, azt nem csinálom, kioffolom. Most így vagyok vele, és ez tök oké.
 

Milyen szerepet játszik a Balaton az életedben vagy a karrieredben – volt emlékezetes fellépésed vagy élményed ott?
Eredetileg balatoni legény vagyok, a Balcsi szeretete alap nálam.
Mindkét parton tök sok helyen megfordultam. Szinte mind emlékezetes.
 

Ha nem DJ-ként dolgoznál, mivel foglalkoznál legszívesebben?
Olaszországban, mondjuk Amalfi környékén örömmel csinálnék egy kis helyet családilag.
Jó kaja, jó zene, jó vibe, nyugiban, lazán.

 

 

Kávé vagy tea?
Presszó, édesítő + kicsi tej.

Édes vagy sós?
Inkább a sós.

Dráma vagy vígjáték?
Is-is, de legyen a dráma.

Rock vagy Rap?
Nanáá, hogy Rap!

Nappal vagy éjjel?
Régen éjjel, most már nappal.

Lassú vagy gyors?
Valahol a kettő között.



MrSon @ Night Café (2025. nov.)