Téli napforduló: hogy ünnepli a világ?
2022.12.22 - Balatonica
A téli napforduló az év leghosszabb éjszakája és legrövidebb nappala. Az északi féltekén decemberben, a déli féltekén júniusban következik be. A külöféle népcsoportok világszerte mindkét féltekén ősidők óta fesztiválokkal köszöntik ezt a természeti jelenséget.
Szaturnália
(Ókori Róma)
(Forum Romanum, jobbra Saturnus temploma – Wikipedia/Carla Tavares)
Az ókori Rómában a napforduló ünnepe, a betakarítási időszak vége egy pogány fesztivál volt, lakomákkal, szerencsejátékokkal, ajándékozással. Ilyenkor Szaturnusznak, a mezőgazdaság és az idő istenének hódoltak. Innen a név: Szaturnália. Az eredetileg egynapos mulatságot idővel egy hetesre nyújtották, jellemzően december 17. és 24. közöttre. A rómaihoz hasonló ünnepséget korábban az ókori görögök, sőt a mezopotámiaiak is rendeztek. Mindezek az ősrégi hagyományok tehát mind ott sejlenek a modern kori karácsonyozás hátterében.
Dongzhi
(Kína és környéke)
A kínaiak is régóta ünneplik a téli napfordulót, nagyjából 6 héttel a kínai újév vagy holdújév pazar ünnepségsorozata előtt. A Dong Zhi-re keresztelt fesztivál (jelentése: a tél megérkezése) a hosszabb napokat, máskülönben az egyre fényesebb pozitív energia visszatérését üdvözli. A december közepére eső ünnepnap sok ázsiai számára sajátos jelentőséggel bír, akik úgy tartják, hogy ez az a nap, amikor mindenki egy évvel idősebb lesz: ilyenkor illik összegezni az elmúlt évet, majd jókívánságokat osztogatni a következőre. Az előzménye regionális szüreti fesztivál lehetett, amikor a gazdák és a halászok szabadságot vettek ki, hogy családjukkal együtt ünnepeljenek (manapság mégsem munkaszüneti nap). A napfordulós ünnep hagyományos étele a tang yuan rizsgolyó, amelyet édes szirupban vagy sós húslevesben főznek.
Shab-e Yalda / Yalda éj
(Irán)
(Gránátalma torták Iszfahánban – Wikipedia/Tasnim News Agency)
Az év leghosszabb éjszakáján az irániak a perzsa napisten, Mithra diadalát ünneplik a sötétség felett. Az ünnep eredeti elnevezése (Shab-e Yalda) annyit tesz: a születés éjszakája. A hagyomány szerint ilyenkor az emberek csoportokba gyűlnek, hogy megvédjék egymást a sötét gonosztól. Tüzeket gyújtanak és jótetteket hajtanak végre. Az összegyűlt barátok és családtagok finomságokkal készülnek (jellemzően: gyümölcstálakkal, diófélékkel, süteményekkel) és verseket olvasnak fel egymásnak, például a 14. századi perzsa költő, Hafiz műveit. A kitartóbbak megvárják a napfelkeltét, hogy együtt örüljenek a pillanatnak, amikor elűzték a gonoszt és megérkezett a fényes jóság.
Inti Raymi
(Peru)
A déli féltekén tehát majd jövő júniusban ünnepelnek legközelebb téli napfordulót, ott most jelenleg a nyári napfordulós fesztiválok zajlanak. A peruiak Inti Raymi elnevezésű napfesztiválja az inka időkből ered, a szóösszetétel is kecsua nyelven jött létre, amit jelenleg az andoki-egyenlítői indián törzsek beszélnek. A spanyol hódítás előtt az inkák három napig böjtöltek a napforduló előtt. A negyedik napon, kora hajnalban egy központi térre vonultak át tömegesen, és ott várták be a napfelkeltét. Amikor megjelent, leguggoltak előtte, és aranypoharakból kínálták neki a chicha sört (erjesztett kukoricából készült szent sör). A szertartás során állatokat – köztük lámákat – áldoztak, miközben tükör segítségével fókuszálták a napsugarakat, amiből így tüzet gyújtottak. A gyarmatosításkor a spanyolok betiltották az Inti Raymi ünnepet, de a 20. században a helyiek újjáélesztették, habár áldozatbemutatás nélkül.
Forrás: History, Fotó: Unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> FOTÓS IDŐUTAZÁS: AHOGY NAGYAPÁINK SZÜRETELTEK
