Olvass az agyadért: így csökkenthető a demencia kockázata

Az olvasást általában kikapcsolódásnak, kulturális élménynek vagy egyszerűen kellemes időtöltésnek tekintjük. Közben azonban az agy számára meglehetősen összetett munka zajlik: figyelünk, értelmezünk, emlékezünk, összefüggéseket keresünk, elképzelünk helyzeteket és szereplőket. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy idősebb korban is tovább megőrizzük kognitív képességeinket.

A Cambridge-i Egyetem kutatói a Kamilla brit királyné által alapított The Queen’s Reading Room szervezettel együttműködve vizsgálták az olvasás és a mentális egészség kapcsolatát. Közel 5500, 55 év feletti ember adatait elemezve arra jutottak, hogy a szabadidős olvasás akár 30 százalékkal alacsonyabb demenciakockázattal is összefügghet. Más vizsgálatok hasonló kapcsolatot találtak: a könyvek és újságok rendszeres olvasása az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozható.

Nem mindegy, hogy az agyunk mit csinál szabadidejében

Az olvasás előnyei ráadásul jóval túlmutathatnak a memória edzésén. A kutatások szerint a rendszeres olvasás segíthet a stressz csökkentésében, támogathatja az empátiát és a lelki jóllétet, valamint enyhítheti a magány érzését. 

Az olvasás során egyszerre többféle agyi folyamatot használunk. Dolgozik a figyelem, a memória és az értelmezés, miközben egy történet szereplőinek érzéseit és motivációit is követjük. A kutatók szerint mindez olyan funkciókat is támogathat, amelyek az érzelmek szabályozásában, a döntéshozatalban és a társas kapcsolatokban játszanak szerepet. Különösen érdekes, hogy az olvasás kedvező hatásait eltérő társadalmi és kulturális hátterű embereknél is megfigyelték. Vagyis nem feltétlenül az számít, hogy valaki milyen könyveket választ, vagy mennyire számít „komoly olvasónak”. A lényeg sokkal inkább maga a rendszeres olvasási tevékenység lehet.

Minél korábban kezdjük, annál jobb?

Az olvasás agyra gyakorolt hatását fiatalok körében is vizsgálták. Egy mintegy tízezer fiatalt követő kutatás szerint azok, akik már gyerekként rendszeresen olvastak saját örömükre, később jobb memóriával, figyelemmel és problémamegoldó képességgel rendelkeztek. Átlagosan többet aludtak, kevesebb időt töltöttek képernyők előtt, és mentális egészségük egyes mutatói is kedvezőbbek voltak.

Éppen ezért aggasztó, hogy több felmérés szerint a gyerekek és kamaszok körében egyre kevésbé népszerű a szabadidős olvasás. A visszaesés különösen erősen érintheti a hátrányos helyzetű fiatalokat. A magyarországi adatok sem adnak sok okot a hátradőlésre: a nemzetközi kompetenciamérések az elmúlt években komoly problémákra hívták fel a figyelmet a fiatalok szövegértésével kapcsolatban. Közben az is egyre fontosabb kérdés, hogyan lehet úgy olvasásra ösztönözni a gyerekeket, hogy a könyv ne újabb teljesítendő feladatként jelenjen meg az életükben.

Napi néhány oldal is számít

Az eredményekből nem következik, hogy az olvasás önmagában képes lenne megakadályozni a demenciát. A betegség kialakulását számos genetikai, egészségi és életmódbeli tényező befolyásolja, az ilyen kutatások pedig elsősorban összefüggéseket mutatnak ki.

Arra viszont egyre több adat utal, hogy a szellemileg aktív életmód része lehet az egészséges öregedésnek. Ehhez pedig az olvasás az egyik legegyszerűbben elérhető lehetőség. Nem kell hozzá feltétlenül végigolvasni a világirodalmat. Lehet krimi, romantikus regény, történelmi könyv, magazin vagy napilap is. Ha pedig naponta csak néhány oldal fér bele, már azzal is rendszeresen munkára fogjuk az agyunkat.

Talán ez az egyik legjobb érv amellett, hogy ma este a telefon helyett inkább egy könyvért nyúljunk.

Forrás: konyvesmagazin, Fotó: unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> Kortárs történetek a magyar vidékről