Okos könyvek lusta nyári napokra

Josephine Quinn: A Nyugat

A görög-római antikvitásból született európai és atlanti kultúra elmélete Josephine Quinn monumentális paradigmaváltó műve szerint nem tudományos tény, csupán a brit birodalmi ambíciók és a gyarmatosítás igazolására szolgáló, 19. századi ideológiai konstrukció. Az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem oktatója feltárja, hogy a modern nyugati civilizáció számos különböző terület és tevékenység kölcsönhatásából jött létre: éppúgy hatott rá a babiloni törvénykezés, az asszír öntözés, a föníciai hajózás, mint az indiai irodalom, az arab tudomány és a sztyeppei fémművesség. A változásokat a kereskedelem és a migráció idézi elő; a történelmet nem elszigetelten élő népek, hanem egymással kapcsolatba lépő emberek írják. Quinn irodalmi források és szent szövegek elemzése mellett a régészettudomány, valamint a szénizotópos kormeghatározás és a genetika legújabb eredményeiből merítve dönti meg az izolált fejlődés eredményeképpen létrejött nyugati csoda koncepcióját, és értelmezi át mindazt, amit identitásunkról, értékeinkről és múltunkról gondolunk.

James Nestor: Lélegzet

Mindegy, mit eszel, nem érdekes, mennyit edzel, milyen karcsú vagy, milyen fiatal vagy, milyen bölcs vagy - ez mind nem számít, ha nem lélegzel megfelelően. Semmi nem fontosabb az egészséghez, mint a légzés: beszívni a levegőt, kifújni - ezt minden nap megtesszük huszonötezerszer. Fajunk mégis elvesztette a helyes légzés képességét, és ennek súlyosak a következményei. James Nestor újságíró beutazta a világot, hogy rájöjjön, mi romlott el, és hogyan lehetne helyrehozni. A válasz nem tüdőgyógyászati laborokban található, ahogy erre számítanánk, hanem ősi temetkezési helyeket feltáró ásatásokon, titkos szovjet létesítményekben, New Jersey-i kórusok próbáin és São Paulo szmogos utcáin. Nestor felkutatja azokat, akik tisztában vannak az ősi légzéstechnikák, mint például a pránájáma, a szudarsan krija és a tummo mögött rejlő tudással, és együtt vizsgálódik azokkal a tüdőspecialistákkal, akik tudományos próbának teszik ki a légzésről alkotott fennálló elképzeléseinket.

Charan Ranganath: Miért emlékezünk?

Az emlékezet sokkal több, mint a múlt feljegyzése. Lényeges, ki hányadán áll az életében az arcok és nevek felidézésétől kezdve a tanulással, a döntéshozatallal, vagy akár a gyógyulással. Dr. Ranganath közérthető, személyes és hétköznapi példák segítségével hozza a laikus olvasó számára is elérhető közelségbe az emberi agy, illetve az emberi emlékezet működéséről összegyűjtött eddigi ismereteket. A pszichológia és az emlékezetkutatás alig százötven éves történetét megismerve jobban érthetővé válik számunkra a hétköznapjaink alakulása is. Hiszen idegtudományi alapokon nyugszik a közösségi média addiktív jellege, a politikai szekértáborok kialakulásának és a társadalmi megosztottság megerősödésének agyi mechanikája, vagy a negatív hírek gyors terjedésének természete. Bár a könyvben ismertetett eredményeket akadémiai igényességgel megszerkesztett bibliográfia támasztja alá, a Miért emlékezünk? minden érdeklődő számára érthető, élvezetes olvasmány, és roppant gazdag is az olyan könnyen alkalmazható módszerek bemutatásának köszönhetően, amelyek révén megtanulhatjuk kihasználni agyunk természetes, biológiai adottságait. Még az is sikerülhet a szerző segítségével, hogy jobban emlékezzünk azokra a dolgokra, amelyek igazán fontosak számunkra.

Fotó: unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> Nyári Margó: Könyvek és tábortűz Salföldön