Márciustól újra különleges kiálllítással vár Balatonfüred
2026.02.04 - Balatonica
Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik meghatározó alakja volt, aki a Balaton partján élve és alkotva az 1920-as évekre alakította ki egyedi festői világát. A balatonfüredi Vaszary Galériában nyíló, az alkotó több mint ötven művét felölelő kiállítás megmutatja a festő művészi fejlődésének minden fontos állomását. Kevésbé ismert korai művek, súlyos hangvételű portrék, néhány karikatúra és persze a jellegzetes technikával készült balatoni tájképek is láthatók lesznek a tárlaton.
A kiállítás Szabó András és Költő Magdolna szenvedéllyel és elhivatottsággal létrehozott ResoArt Gyűjteményéből válogat, amely az ország legnagyobb Egry-gyűjteménye. A jelentős festményeket, főműveket és a festő ritkán látott korai alkotásait is tartalmazó magángyűjteménynek köszönhetően a galériában a rendkívüli kvalitású festő munkássága, életműve teljes mélységében megmutatkozik.
A kiállítás kurátora, Sipos Anna művészettörténész szerint Egry képei ma is frissek, erősen hangulati és érzelmi töltetű modernizmusuk révén pedig időtállóak. Kortársai már a fiatal Egryt is modern festőnek tartották, elsősorban az 1900-as évek elején igen szokatlan témaválasztásai miatt. Előszeretettel festette meg a társadalom peremén élő embereket. Kemény fizikai munkát végző férfiak, hajórakodók, fűrésztelepen dolgozó munkások, csavargók és bűnözők robosztus alakjai jelentek meg a nehéz, sötét tónusú festményein.
Csak később, az 1920-as évekre alakította ki azt az egyedi, mindenekelőtt a balatoni tájjal összekötött festői világát, ami a népszerűséget és az elismerést hozta számára. Igaz, ezek a festmények sem akadémikus tájképek. Egry meggyőződéssel vallotta, hogy „az még nem balatoni festészet, ami a Balatont ábrázolja”. Egy-egy jelenséggel hónapokon keresztül foglalkozott, s csak azután kezdett munkához, ha a látvány emlékezetében már teljesen fölszívódott. Az alkotómunka elválaszthatatlan részének tartotta az önismeret gyakorlását, a stíluskeresés számára egyet jelentett a lélekkereséssel.
Egry Badacsonyban talált rá egyéni művészi látására. Együtt lélegzett a tájjal, figyelte a rezdüléseit, és a mélységeit kutatta. Tudatosan törekedett arra, hogy festészete figurális maradjon, nem érdekelte az absztrakt ábrázolás, de a kiindulópontként szolgáló konkrét témát mindig elvonatkoztatta. Érett képeinek könnyedségét a vízfesték vékonyságúra hígított, lazúrosan áttetsző olajfesték, valamint a pasztellkréta együttes alkalmazása adja.
Egry József – Lebegés a fénytérben című tárlata március 7-én, szombaton nyílik a Vaszary Galériában.
Forrás: balatonfured.hu, Fotó: facebook
KAPCSOLÓDÓ
>> Időbe zárt mozgás: lovak régi felvételeken
>> Maszkok mögött: Velence könyvekben elmesélve
