Oldtimer Balaton: Amikor a múlt begurul a jelenbe
2025.05.27 - Fekete Álmos
Május 23. és 25. között Balatonfüreden megrendezésre került a Concours d’Elegance, veteránautószépség-verseny, ahol több mint 50 oldtimer jármű gondoskodott az emberek gyönyörködtetéséről, közvetlenül a Balaton partján. Olvassátok el a helyszíni beszámolónkat!
Az eseményre szombat délután, 3 óra körül érkeztünk meg, így a 9:30-as megnyitóról és Balatonfüred polgármesterének beszédéről lemaradtunk. A veteránautóknak a Tagore-sétány adott helyet, tulajdonképpen ennél szebb környezetet még a Balaton mellett se lehetne találni ahhoz, hogy az ország legelegánsabb autóiban gyönyörködjünk.
Személy szerint nem vagyok hatalmas autóguru, de mivel mindig érdekeltek az autók, így teljesen laikusnak sem vallanám magam. Mikor már közelítettem a sétány felé, kezdett kibontakozni a távolban egy, még 100 méter távolságból is robusztusnak látszó koromfekete jármű. Közelebb érve kitisztult a kép, és a kezdeti megszeppenés elmúlásával rögtön felismerhető volt a szocialista idők ikonikus autója, a Csajka. Az 1963-ban gyártott, makulátlan állapotban lévő jármű szolgáltatta a valóság első kis dózisát, hogy itt bizony nem akármilyen járművek sorakoznak.
CSAJKA MENET KÖZBEN
A hangszórókból szakértői beszélgetés hallatszódott, így pár perc terepszemle után elindultam a színpad felé, gondolván, hogy valamilyen előadás folyik épp. Pont annyit tévedtem, hogy még örülni tudtam neki, hiszen nem a színpadon, hanem a sétány közepén, egy Iso Grifo A3/C típusú, 1960-as évek közepén készült olasz ex-versenyautót állt körbe egy kisebb tömeg. Ezzel tulajdonképpen az érkezés után 10 perccel szembesültem a kiállítás
koronaékszerével, ugyanis ez az autó volt az összes közül az egyetlen, mely szalaggal volt körülvéve, mígnem rákerült a sor, hogy felvonultassák. Emellett az én tetszésemet is ez a jármű nyerte el a legjobban.
ISO GRIFO A3/C A SZEREPLÉS UTÁN
A kiállítás közepén zajló szakmai beszélgetésekre sorra gurultak be egymás után a szebbnél szebb járművek. 10-15 percet kaptak az autók és tulajdonosaik a reflektorfényben, a beszélgetéseik témáit kifejezetten érdekesnek és szórakoztatónak találtam. Idővel innen is továbbálltam, hiszen még a kiállítás nagy része felfedezésre várt.
SZAKMAI BESZÉLGETÉS
Minden autót próbáltam alaposan megvizsgálni, felfedezni furcsaságaikat, érdekességeiket. Ezt a tevékenységet több esetben is más vizsgálódó résztvevőkkel együtt műveltük, akikkel esetenként szóba is elegyedtünk. A nagy szemlélődés közepette a bennünk lakozó ”természetfilmes” is a felszínre tört. Ezek a szóváltások többnyire mind kellemesek voltak, az eszmecsere után pedig mindenki ment tovább amerre a szeme húzta. Mivel csak természetfilmesek voltunk és nem biológusok, így egy ’80-as évekből származó Alfa Romeo különös, óramutató járásával ellentétes fordulatszámmérőjének vizsgálata közben egy közel 20 percig tartó ”továbbképzésnek” is részesei lehettünk az olasz autók felsőbbrendűségéről, egy másik, éppen arra járó résztvevő jóvoltából.
AZ 1902-ES 10 LÓERŐS SCHACHT MODEL H
A járművek felhozatala kellően változatos volt. Egészen 1902-től a ’90-es évekig lehetett járműveket találni. Az 1900-as évek legelején készült autó, mely nálam csak csekély 100 évvel idősebb, inkább hasonlít egy lovaskocsira, mintsem a manapság mindenki fejében jelenlévő autó formájára. Voltak emellett kevesebb misztikummal bíró járművek is, például a Magyarországon mindenki által jól ismert Lada 2106, vagy egy 1985-ös Honda Jazz. Igaz, mindkettő kifogásolhatatlan állapotban. Az információk szerzését megkönnyítette, hogy minden autóra rá volt helyezve egy papírlap, amin rajta voltak az alapvető adatok és egy pár sor hosszúságú leírás, ami a járművek történetét és érdekességeit tartalmazta. Ezt én kifejezetten jó döntésnek találtam, szinte az összes autón el is olvastam ezeket. A látogatóknak is lehetősége volt szavazni a legszebb veteránautóra.
IDILL
A méterekre lévő Balaton-part, kellemes napsütés és a szebbnél szebb veteránautók egy olyan környezetet teremtettek, hogy még engem is, aki a Balaton partján nőtt fel, gyermeki izgalom fogott el. Azonban volt a kiállításnak egy része, amely nem éppen ezt az érzést váltotta ki belőlem. Ez a veteránautók sorainak egyik végén elhelyezkedő kínai elektromosautó-márka, a BYD kiállítása és standja volt. Az Európába egyre nyilvánvalóbban betörő márka 11 különböző modellt szállított Balatonfüredre, amelyekbe mindenki kedvére beülhetett. Ezen kívül egy színpad is volt a BYD részére felállítva, ahol egy nyereményjátékban is részt lehetett venni. Elmondhatom, hogy profin meg lett tervezve a kiállítás, amivel a márka népszerűségét próbálták növelni, valószínűleg sikeresen. Azonban számomra, az előző évszázad autóinak krémje mellett ingerszegénynek bizonyultak a modern elektromos autók.
A FELSORAKOZTATOTT BYD MODELLEK
Az összes autót az érkezés után 2 órával sikerült megnézni, megvizsgálni. A saját, sokkal kevésbé veterán autóm felé sétálva egész Füreden különleges oldtimer autókat leltem fel, néhány közülük a kiállításon is megállta volna a helyét. A Tagore-sétánytól nem messze, a reformkori sétányon látni ezeket az autókat szinte egy időutazással ért fel, Bujtor István híres filmjeinek hangulatát keltette.
REJTŐZKÖDŐ VETERÁNAUTÓ
A Concours d’Elegance egy olyan élményt nyújtott, ami egészen egyedi az egész Balaton-parton, de megkockáztatom, hogy az országban is. A tó vize mellett nem is lehet eldönteni, hogy a Balatonban, az autókban, vagy a Tihanyi-félszigetben gyönyörködjön az ember. A szépségversenyen résztvevő járművek minősége kiemelkedő volt, igazi ritkaságokkal lehetett találkozni. Véleményem szerint bárki jól érezheti magát, még az is, akit nem érdekelnek különösebben a veteránautók. Bennem mindenképpen felmerült, hogy jövőre is kilátogassak az eseményre, amennyiben meg lesz rendezve.
Fotók: Rehák Zoltán
