Miért szaporodtak el így a kabócák Magyarországon?
2025.07.16 - Balatonica
Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban hallani a jellegzetes kabócazajt – sokan szokatlanul tömeges példányszámról tesznek említést. Van-e erre tudományos magyarázat? És egyáltalán beszélhetünk-e szélsőséges természeti jelenségről, vagy csak fokozott érzékelésről van szó?
A kabócák intenzív „látogatása” Magyarországon általában a téli fagyok enyhülésének és egy melegebb-nedvesebb tavasznak tudható be – nem kirívóan ritka, ám kétségkívül látványos a koncertszerű jelenség. Ez azonban egyelőre nem tömeginvázió, csupán a természet időszaki, és még csak nem is kimondottan szélsőséges reakciója az éghajlati feltételekre.
Például arra vannak kutatások, hogy az USA hosszabb életidejű kabócáinál felhalmozódhatnak korábbi és újabb "évjáratok." Az okok megegyeznek: az előző tavaszi talajhőmérséklet, a csapadék mennyisége, a meleg időszakok időtartama jelentősen befolyásolják az imágóvá alakulás idejét és gyorsaságát. Idén nyár elején például ellepték Kentucky és Tennessee vidékeit. A közép-európai kabócák azonban nem élnek több évtizedig; életciklusuk 1–2 év közt mozog, így nem alakulhat ki az amerikaihoz mérhető tömeges, periodikus invázió.
Magyarországon főleg az éves megjelenésű, ún. „énekeskabócák” (Cicadidae család) hallhatók nyártól őszig, akik hosszú évek óta kódoltan változó egyedszámban jelennek meg, tehát ezek esetében nem beszélhetünk szélsőséges fajműködésről. Ugyanakkor azt már a hazai kutatók is elismerték, hogy az éghajlatváltozás hatására Magyarország klímája enyhén mediterrán jellegűvé válik, főleg a Balaton és Dél-Dunántúl térségében, és emiatt az itteni óriás énekeskabócák és mannakabócák rajzása valóban hangosabb és kiterjedtebb, mint korábban.
A nyáreleji algavirágzáshoz köthető árvaszúnyog-invázió Siófokon és környékén az előbbinél kellemetlenebb jelenség, azonban jóval ártatlanabb. A kabócák ugyanis a mezőgazdaságban kártevőnek számítanak, betegségeket terjeszthetnek. Hasonlóképp nagy riadalmat keltettek idén nyáron a csepeli bagolylepkék és a belvárosi csótányok. Ne legyünk nagyon meglepve, ha a jövőben hasonló posztok lepik el a hírfalakat. A változó időjárási viszonyokra az élővilág is kénytelen lesz az eddigiektől eltérő viselkedéssel felelni.
Forrás: Vissza a természethez, Fotó: Unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> Google-értékelésekben is meglátszik az eső hatása
>> Izlandi tájakon forgott egy különleges sportfilm a határok feszegetéséről
