Mi köze van Szent Vincének a borokhoz?

Január végén, a tél derekán érkezik az év első, borhoz és szőlőhöz kötődő jeles napja: a Vince-nap. A szőlősgazdák és borászok számára ez az időpont évszázadokon át nemcsak ünnep volt, hanem iránytű is: a természet apró jeleiből ekkor próbálták kifürkészni, mit tartogat számukra az előttük álló esztendő. 

Január 22-e Zaragozai Szent Vince ünnepe, akit a néphagyomány a szőlő és a bor védelmezőjeként tart számon. A 3–4. század fordulóján élt diakónus (szerpap) a keresztényüldözések idején szenvedett vértanúhalált, kultusza pedig már az 5. században elterjedt Európában. A borászathoz fűződő szerepe részben nyelvi játékból fakad: a Vincent és a vinum (bor) hangzásbeli hasonlósága miatt a szőlősgazdák hamar saját patrónusukká tették. A középkortól kezdve a Kárpát-medencében is Vince lett az a szent, akitől jó termést, egészséges tőkéket és bő pincéket reméltek.

Termésjóslás a természet nyelvén

A Vince-napi szokások középpontjában a megfigyelés állt. A gazdák hittek abban, hogy a január végi időjárás és a szőlő viselkedése előrevetíti az őszi szüret kimenetelét. Innen erednek a ma is ismert mondások:

„Fényes Vince, tele pince,
Ködös Vince, üres pince.”

A Villány környéki Drávaszögben különösen fontos rítus volt a vincevessző metszése. Január 22-én egy szőlővesszőt vágtak le, majd meleg vízbe állították. Ha sok rügy fakadt rajta, bőséges szüretet vártak, ha kevesebb, szűkebb évre készültek. Más vidékeken (például a Délvidéken) az ereszekről csüngő jégcsapok hosszából következtettek nemcsak a borra, hanem más termények, így a kukorica várható hozamára is.

Pincejárás, áldás és jókedv

A Vince-nap nem múlhat el közösségi események nélkül. A borosgazdák pincéről pincére járnak, kóstolnak, énekelnek, áldomást isznak, és jó termésért mondanak fohászt. Sok helyen papot hívnak, hogy megáldja a szőlőt, máshol a tőkék négy sarkát borral vagy szenteltvízzel locsolják meg. Akadnak egészen látványos, már-már mágikus elemek is a régebbi hagyományok között: hurkát, disznósajtot vagy gömböcöt lehet kötni a sorok végére, esetenként bort is áshatunk a termőföldbe: mindezt azért, hogy megsegítsük a fürtök növekedését. Ezek a babonák régóta garantálják a növekedésbe vetett hitet, az optimista reményt és a helyi közösség összetartását.

Forrás: veol.hu / hirbalaton / hellobalaton, Fotó: unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> Dél-Balatoni Sétáló Kóstoló Rádpusztán

>> Az újbor mennyisége tíz százalékkal nőtt