Mesterséges intelligencia menti a sasokat


2022.12.13 - Balatonica
sas száll kitárt szárnyakkal

Békászó sas, fekete sas, parlagi sas, rétisas, szirti sas: hazánkban és a régióban jellemzően átvonuló, esetenként fészkelő és költő sasfajok. Újabb és újabb veszélyek leselkednek rájuk. A németországi sasállományt most például a szélmalmok tizedelik; a megoldást remélhetőleg a mesterséges intelligencia hozhatja el.




A németországi hír történetesen a békászó sasokat (Clanga pomarina) érinti, akikből mára mindössze 130 költőpár maradt. Pechjükre pont azokon a tengerpari síkságokon szeretnek élni, ahová a német állam a közelmúltban rengeteg szélerőművet telepített. A szélmalmokra azóta lett egyszeriben ilyen égető szükség, mióta bezártak az atomerőművek, megszűnt a szénkitermelés és elfogyott az orosz gáz. A magas építésű akadályokhoz nincsenek hozzászokva a sasok, akik ugye folyvást a lehetséges zsákmányt figyelik, tehát az alattuk elterülő sík vidéket pásztázzák egerekre, gyíkokra, békákra éhesen: emiatt gyakran a szélturbinák rotorlapátjaiba csapódnak. 

A sasokkal együtt összesen 15 ritka madárfaj került közvetlen életveszélybe a szélerőművek miatt.

A jelenleg munkába állítható 30 ezer turbina az ország energiaigényének csupán a negyedét fedezi. Ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a 80%-osra megcélzott lefedettséget, további 16 ezret kell még építeniük. A szövetségi tartományok hiába ígérték oda területük 2%-át, ha a helyi környezetvédők menetrendszerűen megtorpedózzák az építési terveket. Az egyetlen reménysugár a jövő technológiája felől érkezhet.

A szélerőműveket abban a hitben telepítették a fészkelőhelyek közelébe, hogy a piacon újonnan megjelent, mesterséges intelligenciával vezérelt ütközésgátló rendszer majd biztosítja a sasok védelmét. A szoftvermérnökök által fejlesztett okos berendezés több százezer képet tárol repülő madarakról, így amikor a közeli tornyokra rögzített kamerái azt érzékelik, hogy egy sas 750 méternél közelebb repült valamelyik turbinához, elektronikus jelátvitellel azonnal (20-40 mp alatt) lelassítja az ahhoz tartozó forgólapátokat. 

Az amerikai IdentiFlight cég fejlesztését három éven át tesztelték hat németországi helyszínen. A vörös kányák bevonásával végzett kísérleti fázisban 90%-os volt a madarak túlélési aránya. Nagy kő esett le a német zöldek szívéről, akik egyszerre védenék bolygónk biodiverzitását és óvnának a klímakatasztrófától. Már éppen kezdett elmérgesedni az országos vita arról, hogy végső soron mely fajok lesznek beáldozhatók bolygónk túlélése érdekében, amikor a mesterséges intelligencia fordított egyet a narratíván és jelen állás szerint átvágni látszik a gordiuszi csomót. 

 

Forrás: Guardian, Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> ÚJ VESZÉLYEK LESELKEDNEK A SÜNÖKRE

>> HASZNÁLD KI A KUTYÁD REJTETT KÉPESSÉGÉT!