Három őshonos halfaj verseng az Év hala címért: Lehet szavazni!

Gyors folyók lakója: a szilvaorrú keszeg

Az egyik jelölt a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), amely elsősorban a nagyobb folyók gyorsabb sodrású szakaszait kedveli. A meder közelében él, ahol vízi gerinctelenekkel és növényi eredetű táplálékkal egyaránt táplálkozik. Nászidőszakban különösen látványos: a hímek sötét nászruhát öltenek, sárgás hassal és élénkpiros úszókkal. Európa-szerte csökkenő állománya figyelmeztető jel, amely jól mutatja, mennyire sérülékenyek a természetes, gyors folyású élőhelyek.

Algák specialistája: a paduc

A paduc első pillantásra hasonlíthat a szilvaorrú keszeghez, de közelebbről nézve könnyen felismerhető különleges szájformájáról. Szinte egyenes vonalú szája és kemény szarukávával borított alsó ajka lehetővé teszi számára, hogy a kövekről lekaparja az algákból álló élőbevonatot – ilyen táplálkozási mód hazai halaink között ritkaságszámba megy. Nem véletlen, hogy a folyók kavicsos szakaszait „paduczónának” is nevezik. Magyarországon a Felső-Tisza felső, hegyvidékhez közelebb eső részei tartoznak ehhez az élőhelytípushoz.

Ősi óriás: a vágótok

A harmadik jelölt a különleges megjelenésű vágótok, a tokfélék egyik nagyra növő képviselője. Ez az ősi halfaj egykor tengeri vándorhalként élt, és csak ívás idején úszott fel a folyókba. A Vaskapu megépítése azonban elzárta előle ezt az útvonalat, ami alapvetően megváltoztatta életlehetőségeit. Ma már csak ritkán kerül elő a nagy folyóinkból, az ilyen példányok többnyire mesterséges telepítésekből származnak. Védettsége éppen azt a célt szolgálja, hogy ezek az állományok hosszú távon fennmaradhassanak.

Forrás: hirbalaton, Fotó: pixabay

KAPCSOLÓDÓ

>> Adventi hangulat és karácsonyi piac Szántódpusztán

>> Fénybe borul Hévíz: ünnepi hangulat egész decemberben