Európai rangra emelkedtek a sümegi borok
2026.10.29 - Balatonica
Újabb magyar borvidéki értéket ismert el az Európai Unió: 2026. október 28-án a Sümegi bor elnevezés hivatalosan is bekerült az oltalom alatt álló eredetmegjelölések közé. A döntés a Sümeg környéki szőlőtermesztés és borkészítés hagyományait, valamint a térség borainak egyedi karakterét is elismeri.
Három település borai kaptak védelmet
Az Európai Bizottság döntése értelmében a Sümegi bor elnevezést ezentúl uniós eredetvédelem illeti meg. Az oltalom három település, Sümeg, Csabrendek és Sümegprága meghatározott termőterületeiről származó, az előírásoknak megfelelő borokra vonatkozik. Az új megjelölés bekerült az Európai Unió eAmbrosia adatbázisába, amely már több mint 3600 védett élelmiszer- és italelnevezést tartalmaz. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) azt garantálja, hogy az adott termék jellegzetességei szorosan kötődnek a földrajzi származási helyéhez. A minősítés egyúttal jogi védelmet is biztosít az elnevezés jogosulatlan használatával szemben.
Mészkő, ásványosság és gyümölcsös aromák
De mitől különlegesek a sümegi borok? A válasz részben a föld alatt keresendő. A térség tengeri eredetű mészkő alapkőzete meghatározó szerepet játszik a helyi termőhely karakterében, amelyet a borok határozott ásványos jegyeivel is összefüggésbe hoznak. A fehérborokat elsősorban friss, citrusos aromák jellemzik, míg a rozé- és vörösborokban a málna és a szeder gyümölcsös illatai és ízei kerülnek előtérbe. A területen számos szőlőfajtából készülhet eredetvédett bor. A hagyományos magyar fajták közül az olaszrizling, a furmint, a hárslevelű, a juhfark, a kéknyelű és a sárfehér is szerepel az engedélyezett fajták között, de olyan nemzetközileg ismert szőlők is megtalálhatók a listán, mint a chardonnay, a cabernet franc, a merlot vagy a pinot noir.
Kézi szüret és szigorú előírások
Az eredetvédelem megszerzése komoly szakmai követelményekkel jár. A Sümegi bor elnevezést viselő tételek előállításakor például kizárólag kézi szüret engedélyezett, a szőlő feldolgozásához pedig csak szakaszos üzemű prést használhatnak a borászok. A szabályozás a borkészítés további szakaszaira, így a héjon áztatásra és az érlelésre is kiterjed. Tilos a borok édesítése, savtartalmuk növelése, valamint a savak kémiai, nem természetes úton történő csökkentése. Az eredetvédett sümegi borok ráadásul nem kerülhetnek azonnal a boltok polcaira: forgalomba hozataluk legkorábbi időpontja a szüretet követő év március 15-e.
Forrás: MTI, Fotó: unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> Csipkebogyó: az ősz vitaminbombája
