A turizmus sötét oldala: 5 hely, ahová sokkolódni járunk
2025.06.17 - Balatonica
A sötét turizmus olyan utazási forma, amely a katasztrófákhoz vagy szenvedéshez köthető helyszínekre összpontosít. Mondjuk úgy, hogy megismertet az emberi tapasztalatok sötétebb oldalával. Ilyen helyszínek lehetnek például csataterek, egykori börtönök, temetők, koncentrációs táborok, valamint tragikus eseményeknek emléket állító múzeumok. Mutatunk közülük ötöt.
Csontkápolna Kutna Horában
Az osszárium csontok gyűjteménye. A sedleci osszárium – vagy más néven Kostnice Sedlec – azonban jóval több, mint 40 000 ember csontjainak puszta összessége. Mintha ez önmagában nem lenne elég. A kápolna története 1278-ig nyúlik vissza, amikor a Cseh Király Jeruzsálembe küldte a sedleci ciszterci kolostor apátját. Az apát visszatért némi földdel a Golgotáról, más néven a „Szent Földről.” Ettől kezdve mindenki Sedlecben akart nyugodni. A 15. században gótikus templom épült a temető közelében, amelynek alagsorát osszáriumként használták. A csontok egészen 1870-ig ott maradtak, amikor is egy František Rint nevű fafaragót bíztak meg azzal, hogy rendszerezze azokat. Az eredmény az alábbi videóban megcsodálható.
Pompeii romjai
Pompeji talán az egyik legismertebb sötét turisztikai helyszín – egy természeti katasztrófa következménye. A legtöbben a városban rekedtek, amikor a közeli Vezúv vulkán i. sz. 79-ben kitört. Az egész várost és lakóit kő és hamu temette be. A hő olyan intenzív volt, hogy emberi maradványok nem maradtak fenn, ám ahol az emberek elestek, a testük helyén keletkezett „negatív tér” alapján a régészek később rekonstruálni tudták az alakjukat. Nem gyenge idegzetűeknek való látvány. A kitörés ugyan elpusztította a várost, de egyben konzerválta is abban az állapotban, ahogyan az a végzetes napon volt – így páratlan bepillantást nyerhetünk egy római város mindennapi életébe.
Chichén Itzá, a maják piramisa
A maja templomkomplexum, Chichén Itzá Mexikó legnagyobb turisztikai látványossága – sőt, valószínűleg az egész régióé. A maja vallásban az emberáldozat központi szerepet játszott. Az áldozatok révén a maják a legvégső ajándékkal – az élettel – hálálták meg az isteneknek, hogy ők maguk is élhettek. Az áldozatokat lefejezték vagy nyíllal ölték meg, néha megkínozták, és a szív kivágása a vallásos odaadás egyik legszélsőségesebb formája volt. Chichén Itzá, amely az új hét világcsoda egyike, egykor az egyik legnagyobb és legdíszesebb koponyafallal rendelkezett. Természetesen Chichén Itzá nemcsak a maja kultúra sötétebb oldalának tanúsága, hanem kiemelkedő példája annak is, milyen fejlett tudással és társadalmi struktúrával rendelkeztek – érdemes belemélyedni ebbe is.
Csin Si Huang-ti mauzóleuma
A híres agyaghadsereg egy sírhoz tartozik: ez Kína első császárának, Csin Si Huangnak (i. e. 259–210) a mauzóleuma. Ő volt az, aki Kínát egyetlen politikai egységgé egyesítette – ami nem kis teljesítmény. A császárt leginkább lenyűgöző temetkezési komplexuma miatt tartják számon, amelyben több mint 8000 katona, 130 harci szekér, 520 ló és 150 lovas katona található! Még ennél is lenyűgözőbb, hogy minden egyes szobor egyedi mestermű. A szobrok célja az volt, hogy a császárt a túlvilágon is védelmezzék, azaz a halála után is rendelkezésére álljon egy hadsereg.
Börtönkiállítás Veszprémben
A veszprémi várbörtön nemcsak a város történelmi központjának része, hanem egy sötétebb múlt emlékműve is. A 18. században épült épületrész eredetileg püspöki börtönként működött, ahol vallási és politikai elítéltek is raboskodtak. A szűk cellák, a vastag falak és a korabeli kínzóeszközök nyomasztó bepillantást engednek a büntetés és fegyelem egykori világába. A börtön egészen a 20. század közepéig működött, és ma is megtekinthetők benne a rabkamrák, feljegyzések, és egyes helyeken az elítéltek karcolásai a falon. A hely szinte beszél hozzánk – a szenvedés, reménytelenség és bezártság történeteit őrzi.
Forrás: travellingdane.org, Fotó: unsplash
KAPCSOLÓDÓ
>> Telihold vacsorák a Visszhang dombon
>> Mióta van Tihanyban ennyi levendula?
