A szeptember az igazi újév?

Az évnek több kezdete is van

A naptár szerint természetesen január 1-jén kezdődik az új év, az emberi gondolkodás azonban nem feltétlenül követi ilyen pontosan a naptárt. Életünket különböző szakaszokra bontjuk: vannak hétköznapok és hétvégék, tanévek és vakációk, születésnapok, évfordulók, évszakok. Egy-egy ilyen határpont pedig azt az érzést keltheti bennünk, hogy lezárult valami, és új fejezet kezdődik.

A pszichológiában ezt a jelenséget fresh start effectnek, vagyis „újrakezdési hatásnak” nevezik. A fogalmat többek között a Pennsylvaniai Egyetem kutatói, Hengchen Dai, Katherine Milkman és Jason Riis vizsgálták. Kutatásaik szerint bizonyos időbeli választóvonalak, például egy új hét, hónap, év, szemeszter vagy a születésnap, növelhetik a motivációnkat arra, hogy célokat tűzzünk ki és változtassunk a viselkedésünkön.

Ennek egyik magyarázata, hogy könnyebben el tudjuk választani jelenlegi énünket a korábbitól. Ami tegnap nem sikerült, az az „előző időszakhoz” tartozik. Az új fejezetben pedig mintha ismét tiszta lapról indulhatnánk.

Szeptember mélyen belénk ivódott

A szeptember különlegessége, hogy az újrakezdés élményét már gyerekkorunktól tanuljuk. Sok éven át ez volt az a hónap, amikor a nyár szabadságát felváltotta az órarend, új tantárgyak és tanárok érkeztek, előkerültek a füzetek, tollak és iskolatáskák. Egy évfolyammal feljebb léptünk, vagyis szó szerint is egy következő szintre kerültünk.

Ez a ritmus felnőttként sem tűnik el teljesen. A nyári szabadságolások után a munkahelyeken is újra felgyorsul az élet, elindulnak a kulturális évadok, tanfolyamok és sportfoglalkozások, sűrűbbé válik a társasági élet. A szeptember ezért természetes szerkezeti pontot ad az évnek.

Ráadásul januárhoz képest van egy fontos előnye: általában kevésbé terheli meg az ünnepek utáni kimerültség és a tél legsötétebb időszaka. Szeptemberben még hosszúak a nappalok, kellemes lehet az idő, sok időt tölthetünk a szabadban, miközben már érezzük, hogy változás közeleg.

Az új füzet varázsa

Az újrakezdéshez gyakran tárgyakat és apró rituálékat is társítunk. Gyerekként ez lehetett az érintetlen füzet első oldala, felnőttként egy új határidőnapló, egy rendbe rakott íróasztal vagy egy frissen kialakított edzésterv. Ezek önmagukban persze nem változtatják meg az életünket, mégis fontos jelzéseket adhatnak az agynak: új fejezetet nyitok.

Ezért lehet meglepően motiváló akár egy egészen hétköznapi szeptemberi rendrakás is. Elpakoljuk a nyári holmikat, átnézzük a ruháinkat, újra rendszeresen bevásárolunk vagy kijelölünk néhány estét sportolásra. A környezet megváltoztatása kézzelfoghatóvá teszi azt a határvonalat, amelyet fejben már amúgy is érzékelünk.

De ne akarjunk szeptember 1-jén új emberré válni

Az újrakezdési hatásnak van egy csapdája is. Könnyű túl sok jelentőséget tulajdonítani a kezdőpontnak: hétfőtől edzem, elsejétől egészségesen eszem, szeptembertől többet olvasok, kevesebbet telefonozom, korábban fekszem és végre megtanulok spanyolul. A kezdet lendülete azonban önmagában kevés. A tartós változást inkább azok a szokások segítik, amelyek a hétköznapi életünkbe is beilleszthetők. Egy heti két alkalmas edzésterv például kevésbé látványos fogadalom, mint a „mostantól minden nap sportolok”, viszont jóval nagyobb eséllyel marad velünk novemberben is.

Éppen ezért szeptembert talán érdemesebb kísérleti időszakként, mint nagy életfordulatként kezelni. Kipróbálhatunk egy új reggeli rutint, hetente egyszer elmehetünk úszni, beiratkozhatunk egy kurzusra, vagy kijelölhetünk egy estét, amikor nem dolgozunk és nem nézzük folyamatosan a telefonunkat. Néhány hét alatt kiderül, mi az, ami valóban működik.

Fotó: pixabay

KAPCSOLÓDÓ

>> Jön az ország leghosszabb szüreti felvonulása