A balatoni viharok nyomában: A Balaton bórája

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya a Balaton térségében leggyakoribb északi, északnyugati szélirány jellemzőit mutatja be részletesen és a jelenség mögött meghúzódó okokat elemzi. Amiről a legtöbbünknek van saját élménye, hogy a viharok látszólag hirtelen csapnak le a tóra, és különösen a nyílt vízen gyakran jóval erősebbek, mint a környező szárazföldi területeken. Mindez természetesen nem véletlen.

A balatoni szélmozgásokra a helyi hatások jelentősen ráerősítenek. A nagy kiterjedésű vízfelület, valamint a tőle északra húzódó Bakony nagy mértékben képes módosítani a balatoni időjárás alakulását: a levegő hőmérsékletét, a szélviszonyokat, a felhőzetet és a csapadékhullás milyenségét is. Az északi szélviharok különlegességének hátterében több ok is húzódik, melyek külön-külön nem feltétlenül lennének meghatározók, együttes hatásuk azonban igen változatossá teszi a Balaton időjárását és ezzel együtt a Balaton északi szelét is. Ezek közül a legfontosabbak: a Kárpát-medencét határoló domborzat, a Balatontól északra húzódó Bakony, a Balaton környezetétől eltérő hőmérséklete, valamint a Balaton, mint sík, nyílt térszín.

Az északi széllel járó vihar többféleképpen is kitörhet a Balatonnál: egy markáns, gyorsmozgású hidegfront érkezésekor a gyenge szélből percek alatt 60-90 km/h-s szél kerekedhet, míg egy mediterrán ciklon, vagy egy atlanti viharciklon hátoldalán hosszabb idő alatt fokozódik viharossá a szél. A mai − meteorológiai modelleket, műholdas és radaradatokat, időben és térben is sűrű felszíni méréseket felhasználó − modern meteorológia kora előtt úgy tartották, hogy a Balatont az északi viharok (a hidegfrontok) „orozva” érik el, azaz váratlanul csapnak le a tóra. Már jó ideje tudjuk azonban, hogy erről általában szó sincs, legfeljebb kellő tájékozódás, körültekintés hiányában érheti a vízen tartózkodókat kellemetlen meglepetés és érezhetik úgy, hogy hirtelen, a semmiből csapott le az északi szél. Napjainkban a hidegfrontok érkezését, különösen az erősebb frontokat meglehetősen pontosan előre lehet jelezni, így aki követi a viharjelzést, azt nagy valószínűséggel nem éri váratlan északi szélvihar a Balatonon. A balatoni viharjelző szolgálat 1934-es elindulása előtt azonban sok tragédiát okoztak az északi hidegbetörések a tónál. A legnagyobb feljegyzett balatoni tragédia is ilyen időjárási helyzethez kötődik: 1796. július 9-én a Révfülöp és Balatonboglár között közlekedő révhajó 60 aratómunkással indult el az északi partról, a déli partot azonban közülük csak ketten érték el élve. A hajó a viharossá fokozódó északi szélben felborult és 58-an fulladtak a Balatonba.

A tanulmányban bemutatott modelleredmények, illetve különböző mérési adatok igazolták, hogy a balatoni szélviszonyok alakításában a tó hatásai mellett a Bakonynak legalább ugyanakkora szerepe van. A jelenség pontosabb megismerésével megmagyarázhatóvá váltak olyan váratlan szélerősödések, melyek okát korábban nem ismertük pontosan. Ezáltal a balatoni viharjelzések beválási aránya is növelhető a jövőben. Látható vált még, hogy a bakonyi szél számos vonásában hasonlít az olyan tipikus lejtőviharokra, mint például az adriai bóra. Így nem is olyan nagy túlzás a térségben fújó északi szelet a Balaton bórájának nevezni. A Bakonyból lecsapó lejtőviharok nem csak meteorológiai, hanem földtörténeti szempontból is érdekesek. Egyes elméletek szerint a Balaton medrének kialakulásában, fennmaradásában is elengedhetetlen szerepe volt a Bakonyból fújó lejtőszélnek.

A tanulmány további érdekességekkel és szemléltető ábrákkal szolgál, mindenképp keressétek fel a fentebbi linken!

Forrás: met.hu, Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> ILYEN EXTRÉM JELENSÉGEKET CSAK A BALATONON LÁTHATUNK

>> JÉGZAJLÁSOK A BALATONON. EMLÉKEZTEK RÁ?