Pikáns és rejtélyes történetek feltárója


2022.06.10 - Hegedüs Róbert


Szép kihívás új fogást találni régóta kapós témákon, mint amilyen a Balaton-nosztalgia is. Glázer Tamás blogger időről időre mégis új kincsekre talál a mélyben. A Balaton legnagyobb rejtélyei című vadonatúj kiadványban a tó titkos történeteit kutatja fel, sok meglepetéssel, mindvégig szórakoztató stílusban. A könyv szerzője egyben a Tó-retró blog gazdája, ahol immár ötödik éve sztorizgat sokszínűen a régmúlt balatoni emlékekről.




A könyv címe azt sejteti, hogy az idők során sok titok gyűlt a tó köré. Mi vonzza ide a rejtélyeket a Balatonhoz?

A könyv előszavában is kitértem már rá, hogy rejtélyessé igazán az tehet valamit, ha nehezen megközelíthető helyen van és a szem számára láthatatlan. A Balaton végtelen víztükre rengeteg érdekes és izgalmas dolgot zárhatott magába az évezredek alatt. Ráadásul ez az a tó, amihez szinte minden magyar embernek kapcsolódik valamilyen meghatározó emléke. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert így jobban odafigyelünk a vele kapcsolatos híresztelésekre, szóbeszédekre is. Így ezek a fény sebességével terjedhetnek el az emberek között, hamar misztifikálódnak. Ugyancsak ez a kiemelt szerep és a rendkívül nagy turistaforgalom tehet arról, hogy a partokon is bőven van mit kutatni, hiszen – tudjuk – itt mindig „zajlik az élet.”


 

Közelítsünk rá egy-egy példára! Melyik rejtélyt fedte eddig a legnagyobb homály? Melyiket övezték hamis hiedelmek? Melyikben van a legtöbb humor, melyik tragikus? 

Számomra a legmegdöbbentőbb rejtély éppen egy olyan dolog miatt került napvilágra, melynek kapcsán nem is keresnénk titkokat. A balatonboglári Gömbkilátóra gondolok. Itt igazán az a különös, hogy néhány évtized alatt hány teljesen téves szóbeszéd tapadt ehhez az építményhez és milyen mélyen rögzültek ezek a köztudatban, de még a sajtóban is! A humoros sztorik közül talán a tihanyi visszhang kiáltóembereit vagy némely eszement fejlesztési ötletet említenék, ahol a legnagyobb rejtély, hogy egyáltalán hogyan gondolhattak erre komolyan... A Tó-retró blog, mely a könyv alapját adta, a könnyed szórakoztatásra épül, így többnyire kerüljük a tragikus témákat. A könyvben is összesen két titokzatos haláleset kapcsán született ilyen hangvételű anyag.       
Írja, hogy hosszas kutatómunka eredménye a könyv. Elmondaná, hogy milyen forrásokból, kiknek a segítségével állt össze az anyag? 

A kutatómunka a fellelhető írásos anyagok összegyűjtéséből és azok feldolgozásából áll elsősorban. Természetesen ebben az esetben kizárólag korabeli dokumentumokról beszélünk, mert ahogyan a Gömbkilátó esetében is említettem, az igazság néhány év vagy évtized alatt is halványulni kezd. A kutatásban szerzőtársam és feleségem, Glázer Szilvia (Füredi Anna) volt a segítségemre, aki a könyv szerkesztését is magára vállalta.

Milyen visszajelzések érkeznek? Készül-e folytatása a kötetnek? 

Fogós kérdés, hiszen bármilyen pozitív dolgot emelek ki, az könnyen dicsekvésnek hangozhat. Ha mégis említenem kell valamit, akkor a megrendelések száma igazolja, hogy az embereket érdekli ez a téma. A visszajelzések szerint eddig mindenki rögtön végigolvasta a teljes könyvet, tehát könnyen fogyasztható, olvasmányos. A kérdés második felére válaszolva: a Tó-retró könyvtárat a blog szellemiségében szeretnénk felépíteni, így ennek megfelelően a következő könyvnél nem a tó, hanem a retró lesz majd a fókuszban. Az olvasmányos, szórakoztató tartalom azonban megmarad.

Hogyan kelt életre, milyen ötletből született meg a Tó-retró brand? 

Erre a kérdésre igen könnyű a válasz, az egészről Bujtor István „tehet”! Az egyik kedvenc filmem a Pogány Madonna (de hát kinek nem?), ami tulajdonképpen szellemiségében maga a Tó-retró. Az a hangulat, amit gyermekkoromban a balatoni nyarak idején magamba szívtam, ráadásul ugyanolyan szórakoztató formában, mint ahogyan a blog cikkei is készülnek. Pont egy ilyen filmnézés után merült fel a blog ötlete is. Közismert, hogy István is hatalmas rajongója volt a magyar tengernek. Megkockáztatom: ha ismertem volna személyesen, akkor biztosan együtt is kutattunk volna a tó rejtélyei után…

Van ugye blog, van honlap, van facebook-oldal. Gazdagon adagolja a nosztalgiázást. Hogyan állnak össze a különféle tartalmak, milyen szerkesztői elvet követ? 

A tartalmak különbözősége az adott platform sajátosságaiból adódik. Akinek csak néhány percnyi ideje van, az megnézhet egy magas nosztalgiafaktorú posztot a Facebookon, ahol hasonló emberekkel meg is oszthatja régi emlékeit. A blog hosszabb lélegzetvételű cikkeket tálal infotainment stílusban, vagyis az információtartalom és a szórakoztatás egyensúlyára törekedve. Itt kevésbé kerül előtérbe a közösségi élmény. A legszélesebb körű tartalommal a weboldal bír, hiszen itt bőven találhatóak olyan közlések és ajánlók (retrómorzsák, témába vágó múzeumok, stb.), melyek a másik két felületre nem kerülnek fel. 

Mi szólt eddig a legnagyobbat? Melyik sztorihoz vezetett kalandos kutatás vagy meglepő felfedezés? 

A legnagyobb visszhangot kiváltott cikk a Balaton mélyén rejtőző döbbenetes mennyiségű aranyról szólt. Ez a történet kibővítve természetesen a könyvben is helyet kapott. A legérdekesebb kutatás pedig a szántódi, vízalatti romok esete volt, amelynél még a tavi vitorlázóktól is segítségét kellett kérnem.
 
Milyen személyes kötődése van a Balatonhoz, illetve az hogyan változott a blog és a könyv sikere óta? 

Mivel nem vagyok balatoni ember, így a kötődésem a SZOT nyaralások emléke. Természetesen a könyv megírása óta én is teljesen más szemmel nézek a tóra és rengeteg olyan dolgot fedeztem fel, amit aprólékosabban is szemügyre kell majd vennem, addig is töretlenül gyűjtöm és mesélem a talált történeteket.


NÉVJEGY

Glázer Tamás (1973) Újságíró, blogger és kommunikációs szakember. A zsurnaliszta lét szépségeivel először a Havaria Press hírügynökségnél ismerkedett meg. Alapító főszerkesztője volt a BTL.hu marketingkommunikációs szaklapnak és főszerkesztőként dolgozott az In-store/ Brief szaklapnál is. 2009 óta a feleségével közösen alapított PR ügynökségnél dolgozik, míg 2018-ban útjára indították a Tó-retró blogot is. Első könyve (Hotelek futószalagon – a Siófoki szállodagyár története) 2021 novemberében jelent meg.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

>> A tihanyi visszhang eltűnése
>> Önbarnító rettenetek a Kádár-korban
>> Krimiírás öröknaptárral
>> Tokody Klára: "Pesten dolgozok, a Balatonnál élek"