Filmek a magyar tenger partjáról


2022.05.24 - Gergely Zoltán


A Balaton, mint forgatási helyszín egyedülálló adottságai miatt mindig is vonzotta a magyar filmeseket. Jó volt kicsit kiszabadulni Budapest nyüzsgéséből és pár hétre elvonulni a stábbal a vidéki nyugalomba. Már a filmkészítés hajnalán, 1903-ban készültek mozgóképes ismeretterjesztő illusztrációk a környék életéről, de számos későbbi film is megörökítette a Balaton történeteit. Hangolódjunk most ezekkel a filmekkel a nyárra.




Ítél a Balaton (1932)

A film rendezőjének, Fejős Pálnak ez volt az utolsó hazai munkája, egy régi balatoni legenda feldolgozása, szerelmi háromszög egy balatoni halászfaluba helyezve. Két ellenségeskedő család gyermeke szeret egymásba, de a lányt az apja inkább fogadott fiához (Páger Antal egyik korai filmszerepe) adja feleségül. A fiatal lány azonban szerelmét képtelen titkolni, ezért apja a tó ítéletére bízza. Ha a Balaton visszaadja őt, bűnei megbocsátást nyernek. Míg korábban a filmalkotók - főként az időjárás kiszámíthatatlansága és az akkoriban használt film- és hangfelvevő eszközök nehézkes mozgatása miatt - elsősorban stúdiókban forgattak, Fejős és stábja kivonult a Tihanyi-félszigetre, bár a viharos jeleneteket a jobban kordában tartható Velencei-tónál forgatták. Érdekesség, hogy a filmet népszerűsítő reklámkampány keretében, egy korabeli újságban megjelent pályázaton részt vevők és jó válaszokat adók balatoni telkeket nyerhettek. 

Liliomfi (1954)

A színházakban nagy sikerrel játszott, 1849-ben írt vígjáték helyszínét a forgatókönyvíró Erdélyből az idilli Balaton-felvidékre helyezte, így a film külső jeleneteit Balatonfüreden és Badacsony környékén forgatták. A vándorszínésznek állt nemesifjú komédiája üde színfolt volt a korszak filmjei között. Darvas Ivánnak igazi áttörést hozott ez a film, hiszen korábban csak kisebb színházi szerepekben játszhatott. A bemutató idején közel hárommillióan váltottak rá jegyet, így Makk Károly filmje korának egyik legnézettebb alkotása lett, sőt a fiatal rendező a közönségsiker mellett még a főszereplője, Krencsey Marianne kegyeit is elnyerte, ugyanis néhány év múlva a felesége lett. Egy rövid jelenetben az akkoriban a közelben nyaraló Latinovits Zoltán is feltűnt statisztaként, a 23 éves fiatalembernek ez volt élete első filmszerepe.

 

Ház a sziklák alatt (1958)

Ugyan rendezője szintén Makk Károly volt, de ebben a filmben nyoma sincs a Liliomfi önfeledt vidámságának. A tragikus dráma a Badacsony tövében játszódik és a szinte felismerhetetlenségig elcsúfított, púpos Psota Irén egyik legemlékezetesebb alakítása. A második világháború hadifogságából betegen hazatérő főhős (Görbe János) felesége halála miatt együttélésre kényszerül az őt ápoló és kisfiát gondozó sógornőjével, akivel közösen öröklik az apró parasztházat. Mikor a férfi új asszonyt hoz haza, a helyzet kezd tarthatatlanná válni és végül tragédiába torkollik. Nyomasztó, de gyönyörű film, amelyben a balatoni táj is fontos szerephez jut. A film alapjául szolgáló regény szerzője, Tatay Sándor a Badacsony mellett írta művét, a történetet a helyi emberek ihlették. Mivel a stáb nem talált megfelelő házat, ezért díszletként húztak fel egyet a szőlősorok között, a helyszínre több évszakon át visszatérő forgatásnak így a hegyoldalban élők is örültek, hiszen felvezették nekik a hegyre az áramot. 

 

Tüskevár (1967) 

Sokunk meghatározó gyerekkori élménye volt Fekete István regénye és az abból készült ifjúsági sorozat, ami a Kis-Balaton csodálatos világában játszódik. Ha csak meghalljuk a címét, máris a felidéződik bennünk jellegzetes főcímzenéje. A nyolc epizódban a vézna budapesti fiú, Tutajos kalandjait (és megpróbáltatásait) követhetjük, ahogy a Matula bácsival töltött nyár során egyre több tapasztalatot gyűjt. Bár eleinte megküzd a természet kihívásaival, de hamar megtanul horgászni, evezni és a látogatóba érkező Bütyök barátjának már ő tanítja, hogyan lehet a nádasban boldogulni. A sorozatot évtizedeken át vetítette - és vetíti most is - a Magyar Televízió, minden korosztályban sikert aratott. Roppant alapossággal mutatja be a lápvilág életét, de sajnos nagy része nem a Balatonnál, hanem a Ráckevei Duna-ágban forgott, így a korabeli rajongók is hiába ostromolták a balatoni környéket. Érdekesség, hogy a vadmadár felvételek egy részét az ismert természetfilmes, Homoki Nagy István készítette. Mivel a televízió a színes sugárzást csak a hatvanas évek végén kezdte el, így ez az alkotás még fekete-fehér verzióban készült el, pedig színpompás látvány lehetett volna a természet gazdagsága.  A 2000-es években újból adaptálták a regényt, de ekkor már nem sorozatként, hanem filmként és sajnos nem kapott túl jó kritikákat.

 

A veréb is madár (1968) 

De következzen egy vidámabb film, hiszen a balatoni életérzéshez egyébként is jobban illenek a vígjátékok. A Balatonfüreden – a forgatás idején átadott Hotel Annabellában -  és Tihanyban játszódó filmben Kabos Lászlónak és a stábnak nem volt könnyű dolga, a színész ugyanis egyszerre alakítja a külföldre disszidált és éppen hazalátogató Holló Sándort, valamint a szocializmusban ragadt ikertestvérét, Zoltánt. A két férfi pár napra egymás bőrébe bújik és ez természetesen rengeteg mulatságos félreértést okoz. Valóságos bravúr volt a kor technikai adottságaival megoldani az ikrek közös jeleneteit, amelyeket külön vettek fel, majd a képet és a hangot is pontosan összeillesztették. Az italt a vízben felszolgáló pincérre vagy Medveczky Ilona egy szál fehér boába burkolt testére sokan emlékeznek a filmből, de örökzöld az a jelenet is, amelyben a sztriptízszámot meg-megszakítják, hogy kiküldjék azokat a nézőket, akiknek a valutája már nem alkalmas a további vetkőzés megtekintéséhez. A film egyszerre tart görbe tükröt a szocializmus és a kapitalizmus elé, így úszhatta meg, hogy tiltólistára kerüljön.

 

Veri az ördög a feleségét (1977) 

A cím arra az időjárási jelenségre utal, amikor még ragyogóan süt a nap, de közben hirtelen szakadni kezd az eső. Ez a kettősség jelenik meg a filmszatíra történetében is. A Balaton-felvidéki családot pesti rokona látogatja meg, aki ráadásul pártfunkcionárius főnökét és annak családját is magával hozza. Augusztus huszadika van, a falu az államalapítást ünnepli, de közben egy aranylakodalom is zajlik, valamint a vidéki háromgenerációs család összes férfitagja István, így a névnapjukat is meg kell ülni. A legemlékezetesebb jelenete az ünnepi ebéd, ahol az elvtárs gyenge gyomra miatt csak feszeng, miközben a többiek lakomáznak.  A filmet állítólag majdnem betiltották, mert a pártembert gyomorbajosként ábrázolta, de mikor a balatonőszödi üdülőben levetítették Kádár Jánosnak és a párt vezetőinek, annyira tetszett nekik, hogy minden akadály elhárult a bemutatása elől. A rendező, András Ferenc a forgatás idején Balatonkeneséről indult el Keszthelyig gyalog, keresve azt a jellegzetes házat, amiben ezt a filmet le lehetett forgatni, végül Révfülöpön akadt rá a tökéletes helyszínre. A film megjelenésekor komoly közönségsikert aratott.


A Pogány Madonna (1981) 

Ötvös Csöpi (Bujtor István) és Kardos doktor (Kern András) kalandjainak sorozata ezzel a filmmel kezdődött és egészen 2008-ig hat másik történettel, három mozifilmmel (Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, Hamis a baba) és egy háromrészes tévéfilmmel (Zsaruvér és Csigavér) folytatódott. Mindegyik történet fő helyszínei balatoni települések voltak. A Piedone-filmek magyar közegbe átültetett változatához a legenda szerint maga Bud Spencer - aki itthon már a hetvenes években népszerű volt - adta az ötletet a szinkronhangjának, Bujtornak. A színész pedig a főszerep mellett a forgatókönyv megírásában is közreműködött. A tihanyi apátság múzeumából ellopott szobor, a Pogány Madonna utáni fordulatos hajsza rendkívül népszerű volt, csak a mozikban több mint egymillióan látták. Bunyók, könnyed poénok, autós üldözés, valamint a Balaton és környéke, amely szinte egyik főszereplője a filmnek. A film sikerét követően sokan felkeresték az apátságot, azt remélve, hogy megtekinthetik az ikonikus szobrot, ami persze csak a film kedvéért készült el és nem is aranyból, hanem gipszből. A legendás színész emlékére Balatonszemesen minden évben megrendezik a Bujtor István Filmfesztivált.

 

Zimmer Feri (1998)

Tímár Péter groteszk vígjátéka a mindannyiunk által ismert balatoni magánszállásokat figurázza ki. A rendező sokat nyaralt Balatonkenesén és a település közege ihlette a forgatókönyvet, amit persze a végletekig eltúlzott. A "Zimmer Frei" felirat kiadó szobát jelent és szokásos látvány volt a tó körül, a német turisták becsalogatására. A rendszerváltást követően sokan kezdtek magánvállalkozásokba, a Balaton parti települések lakói a nyári hónapokban próbálták kitermelni egész éves bevételüket. A balatoni üdülőt kibérlő ügyeskedő főszereplő (Reviczky Gábor) mindenféle furfangos praktikát bevet a turisták átverésére, vizezi a sört, földet tesz a kávéba, romlott húst szolgál fel. A turistákon kívül még a Köjál és néhány maffiózó is felbukkan. Magát az üdülőt ugyan a Római-parton találták meg, de a külső jeleneteket Balatonföldváron vették fel. A népszerűségét kihasználva 2010-ben elkészült a folytatása is, ahol Feri családja egy ódon, szellemjárta kastélyt vett birtokba, de sajnos ez a film csúfosan megbukott.

 

Szezon (2004)

Három huszonéves alföldi fiatal idénymunkára érkezik a régi pártüdülőbe, korábban egy karcagi diszkóban dolgoztak, a jobb és érdekesebb élet reményében a Balatonnál pincérnek állnak. "Balcsi, jatt, csajok". De sajnos a valóságban semmi nem olyan, mint ahogy azt korábban elképzelték, elköltözhetnek az ország másik felébe, de társadalmi státuszukban ez nem tud változást hozni, vágyaik a film végére is beteljesületlenek maradnak. Török Ferenc, a Moszkva tér című filmje után ismét fiatalok útkeresését helyezte előtérbe és metszetet mutatott az adott korról is. Nagy Zsolt, Nagy Ervin (aki a filmért a 2004-es Filmszemlén a legjobb mellékszereplő díját nyerte), Rezes Judit ekkor még pályájuk elején voltak, ma már ismert színészek. 

 

Balaton Method (2015)

Valamennyire kilóg a többi film közül ez a mű, hiszen nem egy történet ívét mutatja be, hanem a szkeccsekben a zene és a látvány a főszereplő. Tizenhét különböző klip kapcsolódik össze ugyanennyi balatoni helyszínen és nyújtja azt a különleges hangulatot, életérzést, ami itt átélhető. A sok előadó és hely miatt kilenc hónapig forgott a film, mivel az együttesekkel és a számtalan hozzájuk csatlakozó zenésszel nem volt könnyű egyeztetni időpontokat, és az alkotók is több évszakban szerették volna megmutatni a magyar tengert. Megjelenik benne többek között a Punnany Massif, a Fran Palermo, a Quimby, vagy a Soerii & Poolek, ráadásul elő, a helyszínen felvett zenével készült az egész. A révfülöpi epizódban például a vasút közönsége alakul át zenekarrá, más együttesek vízi biciklikre, óriáscsúszdára vagy egy autókkal teli kompra költöztek, a végén pedig egy léghajón szállnak a tó fölé. A YouTube-on megtekinthető Kodály Method-sorozat folytatásaként Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr szinte minden jelenetet egy snittben, vágás nélkül valósítottak meg, amely különösen érdekessé teszi a filmet.  Ez volt az első egész estés magyar film, amely közösségi finanszírozás bevonásával készült.


Borítókép: Török Ferenc - Szezon