Mostanáig ennyit tudtunk meg a Marsról


2022.10.13 - Balatonica
Űrhajós vörös szikláknál

A vörös bolygó a negyedik nagybolygó a Naptól számítva. Az emberiség kinézte magának, mint lehetséges B-tervet a jövő generációinak. Évtizedek óta zajlanak a felderítő expedíciók. Összegyűjtöttük az eddigi legfontosabb felfedezéseket.




Szintre hétről hétre érkeznek új tudományos bejelentések a Marsról. A napokban kiderült, hogy egy új szimulációval 3,7 milliárd évre vissza tudták követni a marsi életfeltételeket. A feltételezések szerint akkoriban víz (óceánok, jég) takarta a bolygó felszínét. Ha volt élet, akkor az a vízfelszín alatt fejlődhetett ki, ugyanis ott már nem pusztít az ibolyántúli sugárzás. Ebben az esetben az élet olyan baktériumokra terjedhetett ki, akik hidrogénnel táplálkoztak és metánt termeltek, ami egyébként magyarázattal szolgálna a bolygó későbbi lehűlésére. Mindez tehát csak feltételezés, biztosabbat akkor fogunk tudni, ha a Perseverance marsjáró visszatér a Földre, leghamarabb 2033-ban.

Addig is tekintsük át, hogy mi mindent tudtunk meg ezidáig a vörös bolygóról!

> az első fotókat az amerikai Mariner-4 készítette 1965-ben, majd a Mariner-9 lett az első Mars-űrszonda

> a felszínre elsőként a szovjet Marsz-3 szállt le 1971-ben, de 2 perccel a leszállás után tönkrement

> az USA és a Szovjetúnió mellett az Európai Űrügynökség, India, Kína és az Egyesült Arab Emírségek állítottak űrjárművet Mars-körüli pályára

> a Mars mérete nagyjából a Föld fele, a gravitációja 38%-a a földinek

> egy év a Marson 687 földi nap, miközben egy nap csak 40 perccel hosszabb a miénknél

> a Mars két holdja a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés), két egykori aszteroida

> a légkör szén-dioxid és metángáz koncentrációja miatt nem kedvez a földi életformáknak

> a víz a sarkköri jégsapkákba van zárva, és talán mélyen a felszín alatt húzódik meg

> a felszíni képződmények alapján egykor folyók, tavak, óceánok takarták körbe a bolygót

> a Naprendszer legnagyobb vulkánjai és hatalmas kanyonok szabdalják a felszínt

> síkságain hatalmas porviharok söpörnek végig, és rendszeresek a földrengések is

> 26 havonta kerül a Föld és a Mars olyan közelségbe, hogy megérje újabb szondát vagy marsjárót indítani

> a NASA azt reméli, hogy a 2030-as években landolhatnak az első emberek a Marson, Elon Musk ugyanezt már az évtized végére ígéri

 

Az alábbi videón a Perseverance 2021 februári landolásának animált változatát láthatjuk.

 

 

 

Forrás: Space.com, Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ

>> BARNA ZAJT HALLGAT A FÉL VILÁG, HALLGASSUNK BELE MI IS!

>> MOST AKKOR A BALATON MEDITERRÁN?